Kifordult világ: a gazdagok lelövése belefér, de a migrációt kritizálni szörnyű bűn Németországban

A terrorfenyegetések közepette a hatóságok inkább amiatt aggódnak, hogy az AfD csúnya szavakat használ: mint a „kés-dzsihád” vagy az „útlevélnémetek”.

A legújabb közvélemény-kutatásból az is kiderült, mit gondolnak a németek egy háború kockázatáról.
Hiába a párt ellen folytatott boszorkányüldözés, hiába a parlamenti elszigetelés, az Alternatíva Németországnak (AfD) továbbra is egyre több német számára befutó a politikai népszerűségi versenyben.
Ezt is ajánljuk a témában
A terrorfenyegetések közepette a hatóságok inkább amiatt aggódnak, hogy az AfD csúnya szavakat használ: mint a „kés-dzsihád” vagy az „útlevélnémetek”.
Nem véletlenül tekinthető történelminek a CDU-s kötődésű INSA legújabb közvélemény-kutatása:
e szerint az AfD 20 százalékos eredményével először sikerült megelőznie a biztos pártválasztók körében a kormányon lévő CDU/CSU pártszövetséget.
Igaz, a kereszténydemokraták mindössze egy százalékponttal maradnak el a kék-fehér-piros alakulat eredménye mögött, Alice Weidel társelnök így is örülhet a számoknak.
Más pártoknál ugyanakkor már nem lehet ekkora a lelkesedés: a szociáldemokraták (SPD) 11, a Zöldek (Grüne) 8, a Baloldal (Die Linke) 6 százalékos biztos szavazótáborral rendelkezik. Két alakulat azonban nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt ebben a kategóriában: a Sahra Wagenknecht-féle BSW csupán 3, míg a szabaddemokraták (FDP) mindössze 2 százaléknyi biztos támogatóra számíthat.
Ezt is ajánljuk a témában
Annak ellenére, hogy az AfD lett a második legerősebb párt Németországban, még egy bizottsági elnöki széket sem engedtek át neki.
Nem mutat ilyen rózsás képet az úgynevezett Sonntagsfrage, azaz, hogy az emberek most vasárnap melyik pártra szavaznának.
Itt a CDU/CSU 26,5 százalékkal vezet, mögötte szorosan az AfD áll 24,5 százalékkal.
Az SPD 16, a Zöldek és a Linke egyaránt 10,5 százalékot érnének el. A BSW, az FDP és az egyéb pártok 4–4 százalékon mozognak, így eléggé kétesélyes, hogy bejutnának-e a Bundestagba.
A CDU/CSU 0,5 százalékpontot javított az előző heti eredményéhez képest, míg az AfD 0,5 pontot veszített – de a két párt közti különbség továbbra is alacsony.
Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy potenciálisan hány választó tudná elképzelni, hogy az adott pártra húzza az ikszet, még mindig a CDU/CSU vezeti a mezőnyt:
a választók akár 44,5 százalék is elképzelhetőnek tartja, hogy rájuk voksoljon.
Ezt is ajánljuk a témában
Az AfD társelnöke szerint a változás szele egyre erősebben fúj Európában.
Az AfD ebben a kategóriában 32,5 százaléknál áll, míg az SPD 39, a Zöldek 26,5 százalékot értek el.
A legalacsonyabb számokat itt is a BSW (16%) és a szabaddemokraták (17%) produkálták.
Az INSA arra is kíváncsi volt, hogy a német társadalom és a pártok szavazói milyen arányban számítanak arra, hogy Németország háborúba keveredik az elkövetkező öt évben.
A válaszadók 42 százaléka szerint erre nincs esély, 33 százalék viszont elképzelhetőnek tartja.
Ezt is ajánljuk a témában
A német kancellár alaposan ráijesztett Oroszországra.
A kereszténydemokraták 59, a zöldek 53, a szélsőbaloldaliak és a szociáldemokraták 49, illetve a szabaddemokraták 44 százaléka nem tart ettől az eshetőségtől.
Az AfD-szimpatizánsok 50, illetve a BSW-szavazók 47 százaléka viszont nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy az ország belesodródjon egy katonai konfliktusba.
A németek többsége nagyon fontosnak tartja, hogy elkerüljék a háború lehetőségét: 66 százalék szerint nagyon fontos, 20 százalék szerint inkább fontos ez. Mindössze 7 százalék nem tartja fontosnak a felvetést.
A legfontosabbnak a BSW-szavazók érzik, hogy hazájuk kimaradjon egy háborúból (80 százalék szerint nagyon fontos a kérdés), őket követik az AfD (75 százalék) és a CDU/CSU (72 százalék) szimpatizánsai. A legkevésbé a zöldek (54 százalék) és az SPD (54 százalék) szavazóit izgatja a hadba lépés lehetősége.
Ezt is ajánljuk a témában
Alice Weidel első alkalommal volt a konzervatív erők konferenciájának vendége Budapesten.
Fotó: RALF HIRSCHBERGER / AFP